Az eddigi legnagyobb korallpusztulás

Az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésű korallpusztulását szenvedte el a melegedő óceánvíz okozta globális korallfehéredés miatt az ausztrál Nagy-korallzátony – jelentették be kedden a területet vizsgáló kutatók, akik szerint legkevesebb 10–15 évbe telhet mire a legsúlyosabban érintett északi résznek sikerül regenerálódnia.

Az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésű korallpusztulását szenvedte el a melegedő óceánvíz okozta globális korallfehéredés miatt az ausztrál Nagy-korallzátony – jelentették be kedden a területet vizsgáló kutatók, akik szerint legkevesebb 10–15 évbe telhet mire a legsúlyosabban érintett északi résznek sikerül regenerálódnia.

A queenslandi James Cook Egyetem kutatói szerint a zátony legsúlyosabban érintett, északi harmadának mintegy 700 kilométeres szakaszán a sekély vízben élő korallok nagyjából kétharmada elpusztult az elmúlt nyolc-kilenc hónapban.

„A 2016-ban bekövetkezett korallhalálozások döntő része északon történt, a Nagy-korallzátony legrégebbi részén. Ez a régió viszonylag sértetlenül átvészelte az 1998-as és a 2002-es globális korallfehéredést, ám ezúttal nagyon súlyos károkat szenvedett” – mondta Terry Hughes, aki csoportjával kiterjedt légi vizsgálatokat végzett a mostani korallfehéredés tetőzésekor.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll.

A kutatók becslései szerint legkevesebb 10-15 évbe telhet mire az ausztrál Nagy-korallzátony északi részének sikerül regenerálódnia, ám félő, hogy időközben egy negyedik globális korallfehéredés is végigsöpör a területen és megszakítja a koralltelep lassú felépülését.

A világ legnagyobb koralltelepének déli kétharmada mindeközben csak „kisebb károkat szenvedett”. „A zátony középső részén a kifehéredett korallok átlagosan 6, a déli részen mindössze egy százaléka pusztult el idén. A megmaradt virágállatok már visszanyerték élénk színűket és ezek a zátonyok jó állapotban vannak” – jegyezte meg Andrew Baird, aki szintén végzett vizsgálatokat a térségben október és november folyamán.

A több mint 340 ezer négyzetkilométeren elterülő Nagy-korallzátony hetvenezer ember számára biztosít munkát és évente ötmilliárd ausztrál dollár bevételt generál.