A vidéki Anglia bája

A vidéki Anglia rendezett, elegáns, érintetlen, mindig zöldellő, nyugodt. Ezekkel a jelzőkkel lehet a legjobban leírni, miben is rejlik a bája. Legutóbbi cikkünkben Londonnal ismerkedhettünk meg, most pedig nézzük meg, vajon mit is tartogat számunkra a vidéki Anglia. Elsősorban az egyetemi városi hangulatot mutatjuk be, de mesélünk pár dolgot a tengerparti városkákról is.

Zászlós Ágnes

A vidéki Anglia rendezett, elegáns, érintetlen, mindig zöldellő, nyugodt. Ezekkel a jelzőkkel lehet a legjobban leírni, miben is rejlik a bája. Legutóbbi cikkünkben Londonnal ismerkedhettünk meg, most pedig nézzük meg, vajon mit is tartogat számunkra a vidéki Anglia. Elsősorban az egyetemi városi hangulatot mutatjuk be, de mesélünk pár dolgot a tengerparti városkákról is.

 

Egy biztos, ha az igazi Angliát akarjuk látni, mindenképp látogassunk el egy vidéki kisvárosba, nem fogjuk megbánni. Az érintetlenség és rendezettség egyszerre van jelen, a nagyon szép és egyedi vidéki kúriák, cottage-ok, kastélyok hemzsegnek a szinte örökzöld természetben, a gondozott pázsitmezők között. Itt sokkal jobban tetten érhetők az angolok „furcsaságai” is, amelyek között a baloldali vezetés egy kis apróságnak tűnik majd. Hát, hiába, mégiscsak egy szigetországban vagyunk, ahol közép-kelet-európaiként sok szokásra rácsodálkozhatunk, vagy épp átvehetjük azokat. Az angolok például szigorú­an betartják a sorban állás szabályait, vidéken rengeteget mosolyognak, és sokszor előzékenyek is. Emellett már csak abba kell belejönnünk, hogy a hideg és meleg víz külön csapból folyik, nemzeti sport a vásárlás, és az is fontos, hogy ne felejtsünk el elektromos átalakítófejet vásárolni. Viszont cserébe a tájékoztatás mindig mindenhol nagyon alapos és könnyen elérhető, érthető, és esni sem fog állandóan. Csak többször kis adagokban.

 

Kelet-Anglia bája és fő látnivalói

Kelet-Anglia Nagy-Britannia azon része, ahol a legjobb lehetőségünk kínálkozik a bájos vidék megismerésére. Itt ötvöződik minden, ami jellemző rá: a vidéki nemesség eleganciája, a korabeli helyek, az olyan közeg, amit nem sújtott háború és a rengeteg érintetlen természeti képződmény.

Elsőként az egyik leghíresebb és legrégebbi egyetemi városába, Cambridge-be látogatunk el. Cambridge másfél órányi autókázásra található Londontól, de vonattal és busszal is kön­nyen megközelíthető. Ere­dete egészen a 12. századig nyúlik vissza, a kereskedelmi utak említésével és az egyetem alapításával együtt. Nevét pedig a Cam folyóról kapta.

Igazi egyetemi városról van szó, amely bicikliző diákokkal van tele, de mindig nagy itt a nyüzsgés. Az élet nem áll le az iskolai szünetekben sem, hiszen a nyaraló diákokat turisták állandó özöne helyettesíti, váltja fel.

 

A városban természetesen vannak múzeumok, templomok, hangulatos kis vásárlóutcák, viszont mégis mindenkinek egy dolog jut róla azonnal eszébe: a Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge). Az egyetemet, amely Oxford után a második legrégebbi angolszász egyetem a világon, oxfordi diákok alapították 1209-ben. Ezek a diákok összetűzésbe kerültek Oxford városának lakóival, ezért Cambridge-be menekültek. Jó kis csavar ez a történetben, ha figyelembe vesszük a két egyetemi város versengését: így már valahol érthető az állandó vetélkedés. Viszont nagyon sok hasonlóság is van a két egyetem között: az Oxfordi Egyetem szintén kollégiumokból áll, amelyek sokszor ugyanazt a nevet viselik, mint a cambridge-beliek, és ugyanolyan rendszerben működik: innét származik az Oxbridge elnevezés.

 

Az intézmény jelenleg 31 kollégiumból áll. A legrégibb ‘college’ a Peterhouse nevet viseli (1284), a legpompásabbat és legnagyobbat pedig King’s College-nak hív­ják. Az utóbbi kápolnája (King’s College Chapel) a város egyik legnagyobb látványossága is egyben.

 

A kollégiumok önálló intézmények, ami annyit tesz, hogy saját vagyonnal, költségvetéssel rendelkeznek, és szinte mindegyik kitűnik valamiben. Például a Trinity College Nagy Udvarát (Great Court) a világ legnagyobb négyszögletes egyetemi udvaraként tartják számon. A St John’s College-nak még saját Sóhajok hídja is van. A college-ok udvara általában ingyenesen látogatható, nyugodtan sétáljunk be, és nézzünk körül. Az épületek viszont csak részben nyitottak, és belépősek, de ezt mindig jelzik is mindenhol.

Egy kis érdekességképp, a Cambridge-i Egyetem közel 70 Nobel-díjast adott már a világnak, számos tudományos felfedezés kötődik nevéhez, mert Newton, Darwin, Kelvin is cambridge-i diák volt.

Cambridge-ben járva ki­hagyhatatlan élmény a pun­ting, ami a punt nevű csónakról kapta a nevét. A csónakban üldögélve és a Cam folyón ringatózva „belülről”, a belső udvarokon keresztül ismerkedhetünk meg a college-okkal, némelyikbe csak így tudunk bekukkantani. A csónakokat magunk is irányíthatjuk, vagy evezős idegenvezetőt kapunk, aki a csónakázás során ecseteli majd nekünk az egyes kollégiumok jellegzetességeit.

 

Ha már Cambridge-ben vagyunk, van két látványosság, amit még érdemes meglátogatnunk. Kelet-Anglia nemcsak az egyetemek, hanem a gyönyörű kúriák hazája is, és ha már erre járunk, látogassunk el Saffron Waldenbe, ami mindössze 20–22 kilométerre található. Itt van az a szép kis kúria, amit az angol vidéki kúriák prototípusának tartanak. Audley End eredetileg egy kincstárnok birtoka volt, ma a pompázatos kertje és maga a viktoriánus korabeli ház is meglátogatható, még koncerteket is tartanak itt.

 

A környékén maradva, Cam­b­ridge-től 25 kilométeres távolságra fekszik Ely városa, a gyönyörű katedrálisával együtt. Ely a lápvidék megközelíthetetlen szigetén állt, és így székesegyháza nemcsak fizikailag emelkedik ki a látnivalók közül, hanem páratlan felülvilágító kupolájának köszönhetően is egyedi látvány.

 

Egy kis angol tengerpart

A tengerparti városok meglátogatását megelőzően valahogy mindig sajnáltam az ott élőket, hogy a nem épp meleg angol időjárási viszonyok között nem igazán tudják megélni a tengerpart nyújtotta élményeket, de aztán gyorsan szembesültem a valósággal. A mai napig csodálatra méltónak tartom, ahogy az angolok 20 fokban képesek azonnal a tengerbe ugrani, amint egy kis napsütést éreznek. A másik számomra elképesztő, és a mai napig nem megszokott dolog a vidámparkok imádata és a tengerparti mólókra építése, telepítése. De szemmel láthatóan csak engem érdekelt volna a tenger morajlása a bazári ricsaj helyett.

 

Brighton vagy London-on-Sea

Elsőként az egyik legfelkapottabb fürdőhelyre, a délkeleti Brightonba látogatunk el. Az egykori halászfalu nemcsak a londoniak, hanem a turisták kedvenc tengerparti városa is egyben. A város legnagyobb nevezetessége a Királyi Palota (Royal Pavilon), amelynek homlokzata Indiát idézi, és belül is minden kis szegletében keleties. Falai között gyakran rendeznek koncerteket, kiállításokat, de az étterme sem utolsó.

Az új Marina a város keleti részén terül el: éttermekkel, pubokkal, galériákkal, üzletekkel teli, a kikötőben pedig a már említett vásári hangulattal, a mólón sétálva külön vidámpark résszel találkozhatunk.

 

Southampton, a hajók városa

Brightontól nem messze, vonattal simán elérhető Southampton városa, amely a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező természetes kikötőjét mondhatja magáénak. Innét indult az útjára az Újvilág meghódításra a kis Mayflower vagy a tragikus sorsú Titanic is, amiket ma már számos óceánjáró követ. A város a második világháború bombázásait eléggé megsínylette, szinte teljesen újjáépítették.

Miután megtekintettük a várost, próbáljuk ki a hajózást, és menjünk át a nem messze található Isle of Wight szigetre.

 

Isle of Wight, a legnagyobb angol sziget

Isle of Wightot, a miniatűr Angliát mindenkinek ajánlom, aki rövid idő alatt egy újabb gyöngyszemet szeretne megismerni. A sziget Nagy-Britannia déli partjainál fekszik, Southampton és Portsmouth városából egyaránt megközelíthető hajóval, és nagy előnye, hogy egy nap alatt bejárható a helyi kiterjedt buszjáratok segítségével.

 

A 380 négyzetkilométernyi sziget alakja leginkább egy papírsárkányéra emlékeztet, így nem csoda, hogy sok londoni családnak van itt nyaralója.

 

A szigeten hangulatos kis városkákkal, gyönyörű természettel és a keleti részén egy Needles mészkőszikláin emelkedő kis világítótoronnyal találkozhatunk.

 

Természetesen Nagy-Britanniában rengeteg gyönyörű vidéki látnivaló van még, gondoljunk csak Cornwallra vagy akár Skóciára, a sor szinte végtelen… Viszont a cikkben bemutatott helyek egy füst alatt bejárhatók, és ez egy ekkora nagy ország esetében nem elhanyagolható tényező.

 

Jó utat és felfedezést!

 

Zászlós Ágnes