Bajban a fapadosok utasai – mit tegyünk?

Bulgáriában hagyta utasait a Wizzair. Pozsonyban hagyta a Budapestre jövő utasokat a Ryanair. Csak két cím a közelmúltból, amely rávilágít arra, hogy baj esetén az utasok magukra maradnak. De mit tehetünk ilyen esetben, mire kell felkészülniük a fapados légitársaságok utasainak?

Bulgáriában hagyta utasait a Wizzair. Pozsonyban hagyta a Budapestre jövő utasokat a Ryanair. Csak két cím a közelmúltból, amely rávilágít arra, hogy baj esetén az utasok magukra maradnak. De mit tehetünk ilyen esetben, mire kell felkészülniük a fapados légitársaságok utasainak?

A színvonalas légitársaságokat nem csak arról lehet megismerni, hogy van-e fedélzeti ellátás a gépen, hogy pénzért adják-e az üdítőt, milyen a gép utastere, mennyire tiszta a kabin, de a legfontosabb ismertetőjel, hogy baj esetén menynyire segítőkész, hogyan kezeli a reklamációkat. Mert minden légi fuvarozó el tud vinni egyik városból a másikba, a kérdés, mit tesz akkor, ha valamilyen oknál fogva törölni kell a járatot, nagy késéssel indul/érkezik a gép, esetleg más repülőtéren száll le, mint ahogy az a jegyen szerepel. Mert ilyen esetek szinte minden nap előfordulnak, ám a kérdés, hogy az utasok milyen segítséget kapnak, kapnak-e asszisztenciát, vagy a légitársaság magukra hagyja őket.

Nemzeti légitársaságok

Baj esetén a legjobb helyzetben a nemzeti légitársaságok utasai vannak. Ezeknek a fuvarozóknak ugyanis szinte minden olyan repülőtéren van képviseletük, ahova járatot üzemeltetnek, így baj esetén sokkal hatékonyabban tudnak segíteni az utasokon. A másik előny, hogy járattörlés, átirányítás, vagy egyéb baj esetén az utast átfoglalják egy másik gépre, ha pedig nincs ilyen lehetőség, szállást, étkezést biztosítanak, és a másnapi járattal utazhat haza/célállomására az utas. Ha pedig az adott légitársaságnak nincs másnap járata, akkor az utas egy másik fuvarozó gépével repülhet. Vagyis szinte biztos lehet benne, hogy nem hagyják magára, csak akkor nehezebb a segítségnyújtás, ha például lezárnak egy nagyobb repülőteret, vagy ha az adott légitársaság alkalmazottai sztrájkolnak, mert akkor nagyon sok – adott esetben sok (tíz)ezer utasnak kell segíteni. A másik előny, hogy folyamatosan működik a telefonos ügyfélszolgálat is, és – szemben a fapados légitársaságok gyakorlatával – azt normál áron tudjuk hívni, így ott is kérhetünk segítséget.

Fapados légitársaságok

A fapados légitársaságok a költségkímélő gyakorlatot alkalmazzák, azaz alig van olyan repülőtér, ahol lenne alkalmazottuk, aki baj esetén segíteni tud, a telefonos ügyfélszolgálat pedig csak nagyon drágán hívható fel. Így probléma esetén az utasok magukra maradnak. A fenti esetben például az történt, hogy a Ryanair járata vihar miatt nem tudott leszállni Budapesten, ezért Pozsonyba vitte az utasokat. Ott kirakta, és magukra hagyta őket. Voltak információk, hogy majd jön busz az utasokért, de ez sem volt igaz. Mivel késő este volt, így éjfélig a repülőtéren várakoztak az utasok, majd megunták, és megpróbálták maguk megszervezni a hazajutást Budapestre – erre azonban csak másnap volt lehetőség, így a szerencsésebbek szállást foglaltak, hogy ne a repülőtéren, vasútállomáson, buszpályaudvaron kelljen tölteni az éjszakát. Majd másnap vonattal/ busszal Budapestre utaztak. Itt pontosan az történt, amit egy fapados légitársaságtól várni lehet: nincs segítség, az utas magára marad. A másik esetben a Wizzair nem tudott leszállni egy bulgáriai repülőtéren, így az ott rekedt utasoknak azt ajánlotta fel, vagy elutaznak a sok száz kilométerre lévő Szófiába, és onnan másnap hazahozza őket, vagy a következő, három nappal későbbi (!) járattal utazhatnak haza. Mert ez is egy fapados gyakorlat, hogy csak a saját, következő járatára foglalnak át, nincs olyan kooperáció, mint a nemzeti légitársaságoknál, amelyek ha más megoldás nincs, akkor egy másik légitársaságra foglalják át az utast, hogy az a lehető legkorábban elérje az eredeti célállomást. És sok olyan desztináció van a fapados menetrendben, ahova heti kettő vagy csak egy járat üzemel, így baj esetén akár az is előfordulhat, hogy egy héttel későbbi visszautat ajánlanak fel (ha van még szabad hely a gépen)– ez pedig extra költségekkel, szabadsággal járhat. Azaz foglalás előtt ezt is érdemes fi gyelembe venni, hogy mennyi járata van a légitársaságnak az adott célállomásra.

Önállósítsuk magunkat!

Összességében elmondható, hogy baj esetén a nemzeti légitársaságok utasai kérjenek segítséget a fuvarozó képviselőjétől a repülőtéren, ha nagy a káosz, akkor pedig önnállósítsák magukat. A fapadosok utasainak csak ez utóbbi marad. Vagyis próbáljunk meg szállást keresni, ha szükséges, vagy átfoglalni magunkat az ügyfélszolgálaton, egy másik járatra. Minden számlát (taxi, vonatjegy, buszjegy, szállás, étkezések, telefonos kiadások) őrizzünk meg, és azt később küldjük el a légitársaságnak, hogy térítsék meg. Ha önmaga oldja meg a helyzetet, biztos lehet benne, hogy korábban eléri a célállomást, és elkerüli az ilyen helyzetekkel járó káoszt, az utasok ingerültségét. A fenti példánál maradva azok jártak jól, akik nem hitték el, hogy jönnek a buszok (szinte lehetetlen három buszt szerezni ilyen rövid idő alatt, sofőrrel), és már a pozsonyi kényszerleszállás után önállósították magukat, összefogtak, és taxival elutaztak Budapestre.

Kártérítés

Bármilyen helyzet is okoz gondot, a légitársaság köteles segítséget nyújtani az utasoknak. Ha ezt nem teszi meg, akkor pedig köteles megtéríteni az utasok extra költségeit. Hogy jár-e kártérítés, az annak függvénye, hogy mi az oka a járattörlésnek, kényszerleszállásnak, de sok esetben még a fenti, vihar miatti okot sem ismeri el a bíróság, és azt törlésnek veszi, és annak szabályai alapján megítéli az utasoknak a kártérítést, ami a fenti esetben 400 euró/fő. Szabó Lac